Eredeti megjelenés

Már korábban is volt szó arról, hogy az Északi-sarkvidék illetve maga a Jeges-tenger négyszer olyan gyorsan melegszik, mint a globális átlag, illetve, a szárazföldek, így Európa is, gyorsabban melegszenek, mint az óceánok,  de egy új megállapítás szerint az összes vízfelszín felmelegedésének sebessége is egyre jobban felgyorsul. Egy új, az Environmental Research Letters című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a vízfelszínek felmelegedése az 1980-as évének végéhez képest négyszer gyorsabban melegszik – és ez egyáltalán nem jó jel a jövőre, különösen az óceáni élővilágra nézve. A tanulmányt a Readingi Egyetem meteorológiai tanszékének professzorának, Christopher Merchant a vezetésével a National Center of Earth Observation (Nemzeti Földtani Megfigyelési Központ) kutatói publikálták. Ez a központ űrből illetve nagy magasságból készített felvételek alapján elemzi a Földön végbemenő klimatikus változásokat. Megállapításuk szerint az 1980-as évek végén évente 0,06 Celsius-fokkal emelkedett meg a vízfelszín hőmérséklete, míg a 2023-as illetve 2024. év eleji adatok szerint az éves hőmérséklet-emelkedés mértéke már 0,27 fok.

Az egyre gyorsuló fölmelegedés elsődleges oka nem meglepő módon az üvegházhatás erősödése, azaz, az, hogy a Napból érkező energiamennyiség egyre nagyobb része nyelődik el a bolygón, és egyre kevesebb jut belőle vissza az űrbe. (Ezt nagy vonalakban két folyamat szabályozza: a földi átlag-albedó, azaz, fényvisszaverési képesség, illetve, az üvegház-hatás, ami pedig a visszavert sugárzás egy részét a légkörben tartja, és nem engedi ki az űrbe.) Az így megnövekedett földi energiamennyiségnek valamilyen módon le kell csapódnia – ez okozza nem csak a vízfelszínek felmelegedését, de a szárazföldi növényzet kiszáradását, az egyre nagyobb erejű hurrikánokat és így tovább. Az üvegházhatás erősödésére James Hansen már 1988-ban felhívta az amerikai Kongresszus és így a világ figyelmét, Michael Mann 1998-ban publikálta az elhíresült hokiütő-görbét, amely a jövőbeli, földtörténeti mércével mérve ultragyors felmelegedés veszélyét, és a világon több tízezernyi klímatudós munkáját összegző IPCC mostanra már teljesen egyértelművé tette, hogy mindezért az emberi tevékenység a felelős, és hogy emiatt már a közeljövőben is megnő a katasztofikus események bekövetkezésének esélye.

A földi vízfelszínek hőmérséklete 2023-ban és 2024 elején egymást követő 450 napon keresztül mérési rekordot mutattak. Ennek a felmelegedésnek egyik oka az El Niño-jelenség volt, ám, amikor a tudósok a korábbi El Niño-jelenséggel hasonlították a mostani felmelegedést össze, úgy találták, hogy a mért felmelegedés mértékének 44 százaléka származik a légköri hő elnyeléséből azaz az üvegházhatás okán. (Ebben a cikkben írtam az üvegházhatásról röviden.)

A vezető szerző, Christopher Merchant, így fogalmazott: „Ha az óceánokat úgy képzeljük el, mint egy fürdőkádat, akkor a 80-as évek végének állapota olyan, mintha csak csöpögött volna a csapból a melegvíz; ezzel szemben most olyan a helyzet, mintha a forróvizes csap folyamatosan meg lenne eresztve. Csak is úgy tudjuk ezt a csapot elzárni, hogy a fosszilis-kibocsátást csökkentjük, minél előbb eljutva a záró kibocsátásig.”

A tanulmány azt is megállapította, hogy a felmelegedés mostani mértéke még tovább gyorsulhat a következő 20 évben. Minthogy az óceánok hőmegtartó képessége jelentős, illetve, Földünk nagy részét óceánok borítják, ez a globális felmelegedésre is egy gyorsító hatással bírhat. Megjegyzendő, hogy annak ellenére, hogy a megújuló energiaforrások egyre inkább elterjednek, és bizonyos államokban (Costa Rica, skandináv államok) már közel 100 százalékát adják az elhasznált energiának, világszinten az elmúlt években a fosszilisenergia-felhasználás nem hogy csökkent volna (ahogy Észak-Amerikában illetve az Európai Unió területén), de még nőtt is. Az elhasznált és így ebből kifolyóan az előállított energiamennyiség a XXI. században csak 2009-ben, a világgazdasági válság évében és 2020-ban, a pandémia idején csökkent, egyébként folyamatosan nő.

---

Miért kéri a szerző, hogy támogasd?

A szerző egy felmondott tanár, aki sakkoktatásból, versenyszervezésből és adományokból él. Majdnem minden hónapja negatív gazdasági növekedéssel zárul. Nem mindegyik, de majdnem mindegyik, így meg előbb-utóbb elfogy a pénze.

Mekkora támogast kér a szerző?

Szinte semekkorát. Havi 450 forintot vagy 1 eurót. Ez kb. két serclivég, ennél többet költesz kávéra egyetlen nap a Starbucksban vagy kakaóra a Cserpes tejivóban.

Ez nem jelenti azt, hogy aki tudná támogatni a szerzőt mondjuk havi 5 euróval vagy havi 10 euróval, ne tehetné ezt meg. A szerző saját patreon-felületén 1,5 euróra állította be a legkisebb összegű támogatást, mert ennél alacsonyabbat a Patreon nem enged. 5 euró a magasszintű támogatás és 10 euró a csak-ha-milliomos-vagy-szintű támogatás.

Hogyan tudod támogatni a szerzőt?

Legegyszerűbb támogatási forma, ha feliratkozol erre az oldalra illetve a facebook-oldalra, majd rendszeresen megosztod a neked tetsző cikkeket, amiket a szerző ír, így olyanokhoz is eljuthatnak ezek a cikkek, akik eddig még nem hallottak a szerzőről és nem iratkoztak fel az oldalára. Hátha közöttük lesznek a következő támogatók!

A második legegyszerűbb támogatási forma, ha ennél direktebben meghívsz ismerősöket az oldalakra, tehát aktívan mások figyelmébe ajánlod a szerzőt.

A pénzbeli támogatásnak három formája van: Patreon-on lehet támogatni a szerzőt, illetve közvetlenül Magyarországról forintban MagnetBankos számlára, külföldről euróban Revolutos számlára. (Ezek bankszámlaszámait kérd el a facebookon üzenetben!)

Lesz fizetős tartalom?

Nem, minden ingyen van továbbra is. Nincs előfizetés és nincs fizetős tartalom (így igazából az államnak sem szabadna áfát szednie be a Patreonos támogatói felkínálások után, hisz minden önkéntes adománynak számít, de a Patreon ezt nem tudja sajnos). A támogatók annyi előnyt élveznek, hogy bizonyos cikkeket megkapnak még megjelenés előtt, illetve velük szemben a szerző nagyfokú hálát érez.