Eredeti megjelenés időpontja: 2023. november 20., helye: facebook

Kiegészített változat megjelent a Substacken, 2024. január 31-én.

Amikor Cook kapitány megkérdezte az új-zélandi maorikat, hogy ismernek-e még más szigeteket is, azt válaszolták, hogy igen, nyugatra tőlük van egy eléggé nagy, amit Ulimaroa-nak hívnak. Így aztán a már 1776-ban nagyon vók (mellesleg svéd) Daniel Djurberg ennek nevezte el Ausztráliát. A térképet 1780-ban publikálták.

Ulimaroa nagyjából annyit jelenthet, hogy ‘Nagy nyugati sziget’, hiszen annak idején, amikor az európai felfedezők felfedezték azt, amiről az őslakók már több ezer éve tudtak, és rámutatva megkérdezték, hogy ezt hogy mondjátok, ezt a sivatagot, ezt a hegyet, ezt a tavat, általában olyan válaszokat kaptak, hogy Sivatag, Hegy, Tó, esetleg: Az ujjad, és egészen parádés módon még Ausztrália egyik endemikus erszényes állatát is sikerült elnevezni szintén James Cooknak 1770-ben Nem értem, mit mond-nak, azaz, bennszülött nyelven — kengurunak. (A nyelvújításkori magyar változat, miszerint, ugrány vagy górugrány, nem lett túl népszerű.) Ha idejönne pár űrlény (de nem fognak), birtokukban az univerzális fordítóval, és megkérdeznék, mi ennek a sivatagnak a neve, azt a választ kapnák: sivatag, rámutatva egy másikra, arra is azt a választ kapnák, hogy sivatag, egy harmadiknak a neve szintén az lenne, hogy sivatag, ugyanis ezt jelenti bennszülött nyelven a Szahara, a Kalahári meg a Góbi is. Cserébe rengeteg folyónak lenne az a neve, hogy folyó — a Duna, a Dnyeszter, Don, Donyec, Dnyeper minden valószínűség szerint egy közös ‘folyó’ jelentésű ősi szubsztrátumra megy vissza, ahogy a Mississippi is ‘nagy folyó’-t jelent, mint számos más folyónév.

Tanulság: talán csak annyi, hogy minden valószínűség szerint minden név kezdetben denotált volt, csak az eredeti jelentéseket már nem ismerjük, elfelejtettük, mások nyelvében él tovább minden nemzet.

---

Miért kéri a szerző, hogy támogasd?

A szerző egy felmondott tanár, aki sakkoktatásból, versenyszervezésből és adományokból él. Majdnem minden hónapja negatív gazdasági növekedéssel zárul. Nem mindegyik, de majdnem mindegyik, így meg előbb-utóbb elfogy a pénze.

Mekkora támogast kér a szerző?

Szinte semekkorát. Havi 450 forintot vagy 1 eurót. Ez kb. két serclivég, ennél többet költesz kávéra egyetlen nap a Starbucksban vagy kakaóra a Cserpes tejivóban.

Ez nem jelenti azt, hogy aki tudná támogatni a szerzőt mondjuk havi 5 euróval vagy havi 10 euróval, ne tehetné ezt meg. A szerző saját patreon-felületén 1,5 euróra állította be a legkisebb összegű támogatást, mert ennél alacsonyabbat a Patreon nem enged. 5 euró a magasszintű támogatás és 10 euró a csak-ha-milliomos-vagy-szintű támogatás.

Hogyan tudod támogatni a szerzőt?

Legegyszerűbb támogatási forma, ha feliratkozol erre az oldalra illetve a facebook-oldalra, majd rendszeresen megosztod a neked tetsző cikkeket, amiket a szerző ír, így olyanokhoz is eljuthatnak ezek a cikkek, akik eddig még nem hallottak a szerzőről és nem iratkoztak fel az oldalára. Hátha közöttük lesznek a következő támogatók!

A második legegyszerűbb támogatási forma, ha ennél direktebben meghívsz ismerősöket az oldalakra, tehát aktívan mások figyelmébe ajánlod a szerzőt.

A pénzbeli támogatásnak három formája van: Patreon-on lehet támogatni a szerzőt, illetve közvetlenül Magyarországról forintban MagnetBankos számlára, külföldről euróban Revolutos számlára. (Ezek bankszámlaszámait kérd el a facebookon üzenetben!)

Lesz fizetős tartalom?

Nem, minden ingyen van továbbra is. Nincs előfizetés és nincs fizetős tartalom (így igazából az államnak sem szabadna áfát szednie be a Patreonos támogatói felkínálások után, hisz minden önkéntes adománynak számít, de a Patreon ezt nem tudja sajnos). A támogatók annyi előnyt élveznek, hogy bizonyos cikkeket megkapnak még megjelenés előtt, illetve velük szemben a szerző nagyfokú hálát érez.