Eredeti megjelenés napja: 2023. november 24., helye: facebook.

Másodközlés: 2023. december 25., Substack.

Az emberek által beszélt nyelvek száma csak megbecsülhető, nem felmérhető. Nagyjából 6000-re teszik most a nyelvek számát, melyet a nagyjából 8,1 milliárd ember beszél. Korábban jóval kevesebb nyelvről volt szó: 1000, majd 2000, 3000, 4000, és végül 5000 nyelvet ismertek el a nyelvészek önálló nyelvnek; újabban már 7000-es becslést is hallottam (az Ethnologue 7138 nyelvet tart nyilván, a Glottolog pedig 8595 bejegyzést tartalmaz, ám erős a gyanúm, hogy ezek egy része már kihalt nyelv). De miért olyan nehéz megállapítani a beszélt nyelvek számát?

Több oka van. Mondok egy párat.

1) Bizonyos nyelvek éppen most halnak ki. Fene tudja, hogy az a nyelv, amelyiknek a felmérése idejében volt 200 beszélője, bír-e még beszélővel 30 évvel később.

2) Bizonyos nyelvek még nincsenek feltárva. Vannak szép számmal még mindig természeti népek, elsősorban persze Dél-Amerikában és Észak-Amerika legtetején, a polinéz és makronéz szigetvilágban, de akár Új-Guineában, Indiában, és főleg Afrikában, amely népek törzseivel a technológiai civilizáció kapcsolata vagy kezdetleges, vagy semmilyen. Ráadásul a természeti népek nyelveinek többségének nincs írásbelisége, így aztán nem tudunk következtetéseket levonni múltbeli nyelvállapot és mai nyelvállapot kapcsolatáról.

3) Honnét tudja mondjuk egy angolul, franciául, spanyolul és mondjuk, japánul is anyanyelvi szinten beszélő nyelvész, hogy az a bizonyos afrikai nyelv, amelyet egy 200 fős törzs beszél, csak nyelvjárása-e egy 1000 fős törzs nyelvének, vagy önálló nyelv? Ez persze egy újabb érdekes kérdést vet fel: mi a különbség nyelv és nyelvjárás között?

4) Arra is tekintettel kell lenni, hogy volt az a régi mondás, miszerint, nyelv az, amelyiknek hadserege van: azaz, az önálló államok mind szeretik azt mondani, nekik saját nyelvük van, és nem a szomszéd ország nyelvét beszélik. Gyakorlatilag a politikai határok kijelölik a nyelvi határvonalakat is, még akkor is, ha egyébként nyelvészeti szempontból ez nem igaz, azaz, két nyelv nyelvészeti értelemben egymás nyelvváltozatai, amennyiben a kölcsönös megértés fennáll. Jelenleg csak Európában a szerb és horvát, cseh és szlovák azon nyelvek, amelyekre ez áll (vagy legutóbbis így volt, amikor legutóbb néztem), hiszen ezek, amennyiben egy országon belül lennének még mindig, egységesen szerbhorvát vagy csehszlovák nyelv lennének. Ennek elképzelhető pont az ellenkezője is: egy adott országon belül önálló nyelviségüket hangoztatja egy nemzetiség, hogy azzal is megkülönböztesse magát a többségi társadalom nyelvétől, ilyen pl. a spanyol és asztúriai, vagy a horvát és bunyevác, miközben lehet, hogy ezek nyelvészeti értelemben ugyancsak nem önálló nyelvek.

A mindent eldöntő kritérium: amennyiben van a két nyelv között kölcsönös megértés, akkor vagy az adott nyelvi sztenderdhez képest nyelvjárásoknak tekintendőek, vagy egyik nyelv a másik, sztenderd nyelvváltozat nyelvjárásának, ellenben, ha a kölcsönös megértés már elveszett, akkor önálló nyelveknek tekintendőek. Ezekhez képest ellenpélda a portugál és spanyol, vagy az orosz és ukrán, hiszen a kölcsönös megértés ezen nyelvek között nem áll fenn, hiába érti a portugál a spanyolt és az ukrán az oroszt, de a spanyol már nem érti a portugált és az orosz már nem érti az ukránt, ezért ezek önálló nyelveknek tekinthetőek (aszimmetrikus az érthetőség; bár a portugál írást egy spanyol el tudja olvasni, ha jól tudom). A magyar meg nem érti a manysit és a manysi se a magyart, még akkor sem, ha mindkettő ugor nyelv, így itt egyáltalán nem merülhet fel az, hogy ezek azonos nyelvek lennének.

Nyilvánvaló, megint csak Európában maradva, hogy ahogy a francia, olasz, spanyol (és még pár más, ún. neolatin nyelvek) 2000 éve még nem léteztek, csak a latin esetleges vernikuláris nyelvváltozatai (esetleg nyelvjárásai) voltak, és nagyjából i. sz. 1000 környékére önállósodtak, úgy a szerb és horvát, cseh és szlovák is mind azonos nyelvből váltak ketté. Ebben az értelemben a nyelvek az evolúciós folyamatokhoz hasonlítanak: ott is egy faj, amennyiben annak a fajnak a csoportjai között a genetikai átjárás fizikai akadályok miatt megszűnik, idővel fajtákká, majd önálló fajokká válik, még akkor is, ha egyébként mesterséges körülmények között tudnának szaporodni egymással (oroszlán és tigris képesek szaporodóképes utódot létrehozni, a tiglánt; a ló és szamár utódja, az öszvér, ellenben erre képtelen, ezért kérdéses, hogy az oroszlán és a tigris önálló fajok lennének-e annak szigorúan vett meghatározása alapján; így van ez a nyelvekkel is). Ahogy a fajok, úgy a nyelvek is kettéválhatnak, ellenben nagyon ritkán van olyan, amit nyelvkeveredésnek lehetne mondani (bár egy másik értelemben véve a nyelvek keveredése természetes folyamat), a természetes nyelvekre ez általában nem jellemző – a pidzsin nyelvek kialakulása nyelvészeti szempontból nem jelent önálló, új nyelvet (az majd a pidzsinekből kialakuló kreol lesz, ahova viszont nem minden pidzsin nyelv jut el) –; amikor a nyelvek hétköznapi értelmű keveredése van, mint pl. az angol nyelvben megtalálható rengeteg francia szó, azt nem úgy tekintjük, hogy az óangol és az ófrancia keveredése, hanem úgy, hogy az óangol ófranciával való kapcsolata következményeképpen történő természetes (azaz nem mesterséges) változása. Az viszont teljes mértékben elképzelhető, és gyakori, hogy egy nyelvből kialakult egy annak nyelvjárási változata, majd az a nyelvjárási változat, ahelyett, hogy folytatná az útját a nyelvi önállósodás felé, „visszatér” a sztenderd nyelvváltozatba, azaz, a beszélői nem örökítik tovább nyelvváltozatukat.

A fentiek alapján jelenthetjük ki, hogy a nyelvek számát csak megbecsülni tudjuk, pontosan felmérni – nem.

---

Miért kéri a szerző, hogy támogasd?

A szerző egy felmondott tanár, aki sakkoktatásból, versenyszervezésből és adományokból él. Majdnem minden hónapja negatív gazdasági növekedéssel zárul. Nem mindegyik, de majdnem mindegyik, így meg előbb-utóbb elfogy a pénze.

Mekkora támogast kér a szerző?

Szinte semekkorát. Havi 450 forintot vagy 1 eurót. Ez kb. két serclivég, ennél többet költesz kávéra egyetlen nap a Starbucksban vagy kakaóra a Cserpes tejivóban.

Ez nem jelenti azt, hogy aki tudná támogatni a szerzőt mondjuk havi 5 euróval vagy havi 10 euróval, ne tehetné ezt meg. A szerző saját patreon-felületén 1,5 euróra állította be a legkisebb összegű támogatást, mert ennél alacsonyabbat a Patreon nem enged. 5 euró a magasszintű támogatás és 10 euró a csak-ha-milliomos-vagy-szintű támogatás.

Hogyan tudod támogatni a szerzőt?

Legegyszerűbb támogatási forma, ha feliratkozol erre az oldalra illetve a facebook-oldalra, majd rendszeresen megosztod a neked tetsző cikkeket, amiket a szerző ír, így olyanokhoz is eljuthatnak ezek a cikkek, akik eddig még nem hallottak a szerzőről és nem iratkoztak fel az oldalára. Hátha közöttük lesznek a következő támogatók!

A második legegyszerűbb támogatási forma, ha ennél direktebben meghívsz ismerősöket az oldalakra, tehát aktívan mások figyelmébe ajánlod a szerzőt.

A pénzbeli támogatásnak három formája van: Patreon-on lehet támogatni a szerzőt, illetve közvetlenül Magyarországról forintban MagnetBankos számlára, külföldről euróban Revolutos számlára. (Ezek bankszámlaszámait kérd el a facebookon üzenetben!)

Lesz fizetős tartalom?

Nem, minden ingyen van továbbra is. Nincs előfizetés és nincs fizetős tartalom (így igazából az államnak sem szabadna áfát szednie be a Patreonos támogatói felkínálások után, hisz minden önkéntes adománynak számít, de a Patreon ezt nem tudja sajnos). A támogatók annyi előnyt élveznek, hogy bizonyos cikkeket megkapnak még megjelenés előtt, illetve velük szemben a szerző nagyfokú hálát érez.