Eredeti megjelenés időpontja: 2024. augusztus 20., helye: facebook

Másodközlés: 2024. augusztus 20., Substack.

Véget ért az olimpia, de nem szabad csüggednünk: négy év múlva megint lesz. Az ókorban a négyéves ciklus neve olimpiász volt, a győztesek nevét rendszeresen feljegyezték. Ez lett később minden polgári időszámítás alapja (a zsidó, muzulmán, kínai, ortodox naptárak természetesen mások, mint tudjuk), a keresztény időszámításból “polgárosult” azaz nem-keresztény országokban is elterjedt időszámításunk szerint ugye most 2024-et írunk. Ez az év, a vonatkozó hónapokkal, napokkal, másodpercekkel, alapja a tőzsdei, banki műveleteknek, a GPS-nek, a vonatközlekedésnek, mindennek. De hogy is alakult ez ki?

Aki járt ötödik osztályba, és emlékszik valamire, az tudja, hogy az első olimpiát i. e. 776-ban tartották, és ez volt a görög időszámítás alapja. Sőt, még arra is emlékezhet esetleg, hogy a római időszámítás (ab Urbe condite, a Város alapításától kezdődően) az meg i. e. 753-ban volt. Én mindenesetre tökéletesen emlékszem, hogy amikor hatodikos voltam, és az év első törióráján megkérdezte a töritanár, hogy ki emlékszik a tavaly tanultak közül bármire is, egyedül én voltam, aki emlékeztem erre az évszámra. Tök mindegy, miért, nem értem én sem.

A valóság ezzel szemben pedig a következő (kedves ismerőseim és követőim megszokhatták már, hogy a valóság mindig más, mint amit az általános iskolában tanultak):

Nem tudjuk, mikor volt az első olimpia, és nem tudjuk, mikor alapították Rómát. Sem a görögség, sem a rómaiak nem a január 1-től december 31-ig tartó naptárt használták, az évkezdet nem január 1-én volt. (Erről már írtam korábban, ezért most nem térek ki rá.)

Amit tudunk, hogy az első feljegyzett nevű olympiai győztes Koroibosz volt, de maguk a játékok még ennél is régebbi időkre nyúltak vissza. Az i. e. IV. században élt Timaiosz nevű görög történetíró gondolta úgy, hogy a sok-sok különböző görög városállam különböző időszámításai között rendet rak — ugyanis minden városállamnak megvolt a maga lunáris azaz holdhónapokban számított időszámítása, amelyet a szoláris évhez mindig (és rendszertelenül) alkalmankénti szökőhónapok beiktatásával igazítottak (több, mint 80 különböző görög időszámítást ismerünk) –, és egy olyan időpontot jelölt meg évkezdetnek, amit mindenki, aki a görögségbe tartozott, elfogadott és tisztelt: ez volt az olimpiai játékok dátuma. Az, hogy mindenhol lunáris időszámítás volt, annyiban segített azért, hogy, mivel a telihold mindenhol azonos, így mindenhol ugyanaz volt az évkezdet, csak máshogy tartották azt nyilván. Timaiosz csak “kitalálta” vagyis inkább “megtalálta” ezt a 776-os dátumot, amit természetesen nem i. e. 776-nak nevezett el, mivel akkor még nem a mai polgári időszámítás volt használatban. Sokszor úgy hivatkoztak a görög városállamok egy-egy dátumra, hogy valamelyik király uralkodása előtt 25 évvel; ez a fajta számítás viszont egy későbbi időpont meghatározását nehézzé tette.

Timaiosz az athéni arkhónok listáját (ez volt hivatott az athéni időszámítást jelenteni) vetette össze a spártai ephoroszok listájával (spártai időszámítás), az argoszi papnők illetve az olimpiai győztesek listájával és igyekezett megtalálni a közös pontokat különböző történetírók munkái alapján, ami alapján meg tudta feleltetni az athéni éveket a spártai évekkel és az olimpiai tornák győzteseinek neveivel. Az ő naptárreformja után a görögség ezt a rendszert kezdte használni… ami egy négyévenkénti rendszer volt, hiszen az olimpiákat is négyévenként rendezték meg. Azaz amit mi i. e. 776-nak ismerünk, azt ő az első olimpiász első évének nevezte; amit mi i. e. 775-nek, azt ő az első olimpiász második évének; azaz, ha visszaszámolunk, nála Róma alapítása a 6. olimpiász 4-ik évére esik. Ez az első év a római időszámításban, azaz, az az év, amit mi mint i. e. 750-es év ismerünk, az az ókorban a görög időszámítás szerint a 7. olimpiász 3. éve illetve a Város (i. e. 753-as) alapításához képest számított 4-ik év volt (mivel itt sincs nulladik év, ha 753. az 1. év, akkor 752. a második, 751. a harmadik és 750. a negyedik).

Róma alapítása persze, mint írtam, nem ekkor volt. Az i. e. 753 csak egy megszokott, elfogadott, hagyományos dátum. Először is a város valószínűleg több faluból nőtt egybe, tehát klasszikus alapításról nem beszélhetünk. Városfal felhúzásáról igen, ami viszont magának a városi létnek az alfája és omegája; akkor város egy város, ha van várfala, azaz, ha váras. (Ennyire egyszerű, komolyan. Bár később a középkorban lehetett egy település mezőváros, azaz, olyan város, aminek legfeljebb sáncfala lehetett, mivel nem volt joga városfalat húzni.) Először is Livius szerint a decemvirek testülete A. u. c. 302-ben lépett hivatalba. Ez utóbbi i. e. 451-ben volt, tehát stimmel a szám. (Természetesen ez az i. e. 451 is utólag megállapított évszám.) Marcus Terentius Varro is (i. e. 116-i. e. 27.) úgy gondolta, hogy Róma a 6. olimpiász 3. évében, Parilia ünnepén, április 21-én lett megalapítva. Igen ám, de a 6,3-as év az a 754-es! Ennek feloldása csakis az lehet, hogy mivel az olimpiákat nyáron rendezték, és a tavasz a nyár előtt van, valójában még a 6,3-as év tartott, és csak júliusban fordult át az év a 6,4-es évvé.

Mivel Varron kívül Cicero és Plutarkhosz is a 6,3-as évet vélte alapítási évnek, így ezt fogadta a többség illetve az utókor el. (De ebben azért nagy bizonytalanság volt: Cato Maior két évvel későbbre tette az alapítást, Timaiosz maga meg i. e. 814-813-ra tette az alapítás évét, azaz, nála Rómát az első feljegyzett olimpiai győztes éve előtt 37-38 évvel alapították; Cincius Alimentus 729-728-ra tette ezt a dátumot. Itt jegyezném meg, hogy az ókori írott művek 99%-a örökre elveszett, a maradék 1% is csoda, hogy megmaradt, főleg az araboknak köszönhetően). A lényeg, hogy a hagyomány az i. e. 753-at azaz Jézus születése előtti 753-ik évet mondja. Ez viszont újabb problémákat vet fel.

Jézus ugyanis, amennyiben történeti személy volt (én hajlamos vagyok annak gondolni, én a Reza Aslan-féle zelóta-értelmezésre iratkozom fel), biztos, hogy nem i. sz. 1-ben (vagy: Kr. u. 1-ben) született. Egyébként a történetírók egészen sokáig, úgy nagyjából a XIX. századig a Jézus születése előtti időszakra nem mondták, hogy Krisztus előtt vagy időszámításunk előtt, hiszen anakronisztikusnak érezték; az ilyen évek megadására az A. u. c. dátumokat használták.

Onnét lehet tudni, hogy Jézus nem Kr. sz. 1-ben született (szándékos), hogy Máté evangéliuma szerint Heródes júdeai király utolsó éveiben látta meg a napvilágot; Heródes viszont i. e. 4-ben meghalt. S mivel tudjuk, hogy Jézus születése után fél évvel történtek a csecsemőgyilkosságok, Jézusnak legkésőbb i. e. 5-ben kellett volna megszületnie. Igen ám, de azt is tudjuk, Lukács evangéliuma nyomán, miszerint Augustus császár parancsot adott a római birodalom lakóinak összeírására. (Tudjuk azt is, hogy ez nem december végén, hanem október végén november elején történt meg, mivel a rómaiak nem voltak hülyék, hogy az év legsötétebb napjaiban akarjanak bárkit is összeírni; november eleje azért jó dátum, mert eddigre már mindenki végzett a betakarítással és a télre készülődött.) Ebben az időben, amikor az összeírás volt, Quirinius volt a szíriai helytartó, aki Josephus Flavius munkái és feliratos források szerint is i. sz. 6. és 8. között helytartóskodott. Na most akkor mikor született Jézus? I. e. 5? I. sz. 6? Végül Eusebius egyházatya, aki látta ezt az ellentmondást, a kettő dátum közepére tette Jézus születését, azaz, a 194. olimpia 4. évére. Ami ugye értelemszerűen (776+194×4=0, de 0. év nincs) az 1. év. Azóta tekintjük ezt az évet az időszámításunk kezdetének.

(Hahn István: Naptári rendszerek és időszámítás című könyve alapján)

---

Miért kéri a szerző, hogy támogasd?

A szerzőző egy felmondott tanár, aki sakkoktatásból, versenyszervezésből és adományokból él. Majdnem minden hónapja negatív gazdasági növekedéssel zárul. Nyáron meg aztán különösen nincs jövedelme. Tényleg nincs, három hónapra kb. 500 ezer bevétel nem sok. Emiatt kérem, hogy akinek tetszenek a cikkeim, és megteheti, küldjön támogatást.

Mekkora támogast kér a szerző?

Szinte semekkorát. Havi 450 forintot vagy 1,2 eurót. Ez kb. egyharmadnyi belvárosi croissant vagy egynegyednyi balatoni lángos.

Ez nem jelenti azt, hogy aki tudná támogatni a szerzőt mondjuk havi 5 euróval vagy havi 10 euróval, ne tehetné ezt meg.

Hogyan tudod támogatni a szerzőt?

A pénzbeli támogatásnak három formája van: Patreon-on lehet támogatni a szerzőt, illetve közvetlenül Magyarországról forintban MagnetBankos számlára, külföldről euróban Revolutos számlára. (Ezek bankszámlaszámait kérd el a facebookon üzenetben!)

Lesz fizetős tartalom?

Nem, minden ingyen van továbbra is. Nincs előfizetés és nincs fizetős tartalom sem. A támogatók annyi előnyt élveznek, hogy bizonyos cikkeket megkapnak még megjelenés előtt, illetve velük szemben a szerző nagyfokú hálát érez.