Eredeti megjelenés időpontja: 2023. június 21., helye: facebook

Másodközlés: 2024. február 19., Substack.

Talán mindenki tudja, aki végzett mondjuk öt, vagy inkább hat osztályt (úgy, hogy nem kegyelemkettessel rugdosták át a magasabb évfolyamra), hogy az év során van két napéjegyenlőség és két napforduló. A napéjegyenlőségek napján 12 óra sötétség és 12 óra világosság van, a napfordulókon pedig a leghosszabb vagy a sötét, vagy a világos órák száma.

Szintén azt is tudja majdnem mindenki, hogy a Föld a Nap körüli pályáját ellipszis alakban járja be, emiatt, ha pl. egy elliptikus illetve egy kör alakú pályát lát, akkor majdnem mindenki az elliptikus pályára fog rámutatni, hogy az hasonlít jobban a Föld pályájához.

A valóságban az eltérés olyan minimális (147,1 millió kilométer a 152,1 millió kilométerrel szemben), hogy jobban hasonlít egy kör alakú pályára, mint egy elliptikus pályára (azaz a pályának kicsi az excentricitása), de ez a mi szempontunkból nem is lényeges. Ami a mi szempontunkból lényeges, az az aphélium, perihélium, illetve, a Föld tengelyének dőlésszöge (amely, mint szintén mindenki tudja, az évszakok váltakozásában is fontos szerepet játszik).

Nálunk, az északi féltekén, nyáron van nyár (mily meglepő), ellenben délen, az ausztráloknál meg télen (nekik nem csak a víz forog másik irányba, de az óramutató is visszafelé jár). Azt is tudjuk, hogy az ő nyaraik (amelyek nekünk télen vannak) sokkal szárazabbak, melegebbek, mint a mienk. Ami viszont meglepő: nálunk akkor van nyár, amikor a Föld legmesszebb van a Naptól, azaz, aphelium idején, náluk akkor, amikor a legközelebb, azaz, perihélium idején. Utóbbi a logikus: minél közelebb van a Naphoz a bolygó, annál melegebb van rajta. De akkor, ha csak ezen múlna, akkor a Földön mindenhol egyazon időben kéne nyárnak lennie! És miért akkor van a nyár nálunk, az északi féltekén, amikor a bolygó a Naptól messzi van?

Nyilván tehát nem csak ezen, azaz a távolságon múlik, főleg, hogy mint jeleztem, az excentritás nagyon alacsony, praktikus szempontból nézve gyakorlatilag kör alakú ellipszis-pályán mozog a Föld (pont úgy, ahogy gyakorlatilag gömb alakú, de mivel mégsem az, mert az egyenlítőnél egy kicsit kitüremkedik, azt mondjuk rá, hogy geoid). Amin még múlik, az a Föld tengelyferdesége, azaz, a Föld forgástengelyének a és a Föld Nap körüli keringési pályasíkjára merőleges egyenesnek a hajlásszöge. Ez ugye nem más, mint az iskolában megtanult 23,5° (ami egyébként 22,1 és 24,5 fok között bárhol lehet, ez is egyike a Milanković-ciklusoknak, a másik kettő pedig az excentritás és a precesszió változása). Emiatt a napsugarak beesési szöge más az északi féltekén nyáron, mint az északi féltekén télen. Ha közel merőlegesen süt a Nap a Földre (nyáron), akkor adott területet sokkal több sugárzás éri, mint ha kicsi a beesési szög (télen). Így tehát jobban melegedik a Föld északi féltekéje nyáron, mint télen, és pont ettől lesz ott nyár, míg a déli féltekén olyankor lesz tél (és fordítva, csak ott a nyár még melegebb, mert még perihélium is van). Hasonlóan ahhoz, hogy reggel még alig melegít a Nap, délben a legforróbb, este megint kevésbé melegít, hiszen egy napon belül is változik a beesési szög. A Föld gömb alakja miatt pedig ugyanúgy, ahogy valahol reggel van, van, ahol dél, és van, ahol éjszaka, nem csak kelet-nyugati irányban, hanem észak-déli irányban is más a beesési szög, van, ahol tél van és van ahol nyár (vagy tavasz és ősz).

Na de itt a következő kérdés: miért van az, hogy ha június 21-én van a napforduló, azaz, ezen a napon a leghosszabb a nappal, akkor miért nem ez a nyár legmelegebb napja? Illetve, ha a napsugárzás délben a legforróbb, miért nem akkor van a legmelegebb is? A későbbi napokban, hetekben, hónapokban egyre kevesebb ideig éri a napsugárzás az északi féltekét, mégis egyre jobban növekszik a forróság. Ennek meg az az oka, ami miatt nem déli 12 órakor, amikor a Nap az adott napon a legmagasabban áll, van adott napon a legmelegebb, hanem 16-17 óra körülre: mert az adott napon idő kell, míg a napsugárzás felmelegíti a földfelszínt, és idő kell, míg az visszasugároz (és a visszasugárzás és a napsütés együtt melegíti a földfelszíni levegőt), addig ahhoz is idő kell, hogy maga a Föld bolygó (az északi félteki nyáron az északi félteke) eléggé felmelegedjen, és visszasugározzon. (Ez olyan, mint a mikrosütőbe tett étel vagy ital: ha már leállt a mikró, attól még az étel vagy ital saját maga is melegíteni fogja a levegőt, hőt ad le.) A napsugárzás egyébként egyszerre rövidhullámú fénysugárzás, röntgensugárzás, egy kicsit rádiósugárzás is, neutrínó-sugárzás is; a Föld elnyeli a rövidhullámú fénysugarakat, majd azt hosszúhullámú hősugárzás formájában sugározza vissza az atmoszférába. Pechünkre ezeket a hosszúhullámú fénysugarakat (vagyis azok egy egyre nagyobb részét) az üvegházhatású gázok visszafogják, így azokat nem engedik kisugározni az űrbe, így a Föld még jobban felmelegszik. (Az is igaz, hogy védő üvegházhatású gázok nélkül viszont megfagynánk.)

[…]

Én meg szenvedek itten a 27 fokos lakásban (utólagos kiegészítés: 2023. június 21-én), és ez még csak 27 fokos, és örülök, hogy nem 30. Ha a szomszédok kivágatták volna azt a fát, ami a házat árnyékolja, ahogy akarták eredetileg (merthogy szennyez meg takarja a kilátást), akkor már most, június 21-én, 30 fokban sülnék, úgy, hogy egyébként a Nap teljes felhőtakarásban van, azaz, direktben be sem süt az ablakokon ebben a pillanatban, amikor ezt a cikket írom. Mindenesetre meglesz az a 30 fok még idén nyáron. Mármint lakásban 30, utcán 40. Köszönjük, fosszilis energiahordozók. Még pár év, és lakásban lesz 32-35 fok nyáron, nos, ekkorra ki fogok halni. Erre írtam azt, hogy az emberi civilizáció összeroppanása szerintem elkerülhetetlen, lévén, hogy az egész civilizációnk működése a fosszilisek elégetésén múlik, sőt, minél többet éget el belőle egy adott ország vagy társadalmi réteg, annál inkább részesül a civilizációs vívmányokban.

---

Miért kéri a szerző, hogy támogasd?

A szerző egy felmondott tanár, aki sakkoktatásból, versenyszervezésből és adományokból él. Majdnem minden hónapja negatív gazdasági növekedéssel zárul. Nem mindegyik, de majdnem mindegyik, így meg előbb-utóbb elfogy a pénze.

Mekkora támogast kér a szerző?

Szinte semekkorát. Havi 450 forintot vagy 1 eurót. Ez kb. két serclivég, ennél többet költesz kávéra egyetlen nap a Starbucksban vagy kakaóra a Cserpes tejivóban.

Ez nem jelenti azt, hogy aki tudná támogatni a szerzőt mondjuk havi 5 euróval vagy havi 10 euróval, ne tehetné ezt meg. A szerző saját patreon-felületén 1,5 euróra állította be a legkisebb összegű támogatást, mert ennél alacsonyabbat a Patreon nem enged. 5 euró a magasszintű támogatás és 10 euró a csak-ha-milliomos-vagy-szintű támogatás.

Hogyan tudod támogatni a szerzőt?

Legegyszerűbb támogatási forma, ha feliratkozol erre az oldalra illetve a facebook-oldalra, majd rendszeresen megosztod a neked tetsző cikkeket, amiket a szerző ír, így olyanokhoz is eljuthatnak ezek a cikkek, akik eddig még nem hallottak a szerzőről és nem iratkoztak fel az oldalára. Hátha közöttük lesznek a következő támogatók!

A második legegyszerűbb támogatási forma, ha ennél direktebben meghívsz ismerősöket az oldalakra, tehát aktívan mások figyelmébe ajánlod a szerzőt.

A pénzbeli támogatásnak három formája van: Patreon-on lehet támogatni a szerzőt, illetve közvetlenül Magyarországról forintban MagnetBankos számlára, külföldről euróban Revolutos számlára. (Ezek bankszámlaszámait kérd el a facebookon üzenetben!)

Lesz fizetős tartalom?

Nem, minden ingyen van továbbra is. Nincs előfizetés és nincs fizetős tartalom (így igazából az államnak sem szabadna áfát szednie be a Patreonos támogatói felkínálások után, hisz minden önkéntes adománynak számít, de a Patreon ezt nem tudja sajnos). A támogatók annyi előnyt élveznek, hogy bizonyos cikkeket megkapnak még megjelenés előtt, illetve velük szemben a szerző nagyfokú hálát érez.