Eredeti megjelenés időpontja: 2024. május 29., helye: hang.hu

Másodközlés: 2024. május 29., Substack.

A hang.hu-n egy kissé szerkesztett változat jelent meg.

Május 26-án Mexikó 19 államában volt több mint 45 fok, Veracruz államban és Oaxaca államban 48 fokig ment fel a hőmérő higanyszála Maximiliano Herrera klímatörténész adatai szerint, melyet a korábban Twitter névre hallgató közösségi oldalon tett közzé. A klímatológus azt írta, hogy (amióta műszeres mérések vannak) még hasonló sem fordult elő soha korábban. Ez persze nem azt jelenti, hogy egész Mexikóban vagy Mexikó egy-egy szövetségi államában egész nap ennyi volt a hőmérséklet, csak azt, hogy voltak olyan mérőállomások, amelyek ilyen napi maximumhőmérsékletet mértek. Ettől még persze ezek az eredmények is szó szerint „kiakasztják” a hőmérőt és a hőhatás jelentős próbára teszi az emberi szervezet tűrőképességét.

Nem meglepő tehát, hogy a hatalmas hőség emberéleteket is követelt. (Az sem lehet váratlan, hogy rengeteg madár és emlős is életét veszítette a hírügynökségi jelentések szerint kiszáradás miatt a közép-amerikai országban.) A Mexikói Autonóm Nemzeti Egyetem (UNAM) pár napja pedig egy olyan figyelmeztetést tett közzé, mely szerint a következő 10-15 napban minden korábbi rekordot megdöntő hőmérsékletre kell felkészülni. A prognózisuk szerint bár Mexikóvárosban 34-35 fok várható, ám San Luis Potosí szövetségi államban akár 45 fok is elképzelhető. Az előrejelzésük fényesen bevált, hiszen Herrera adatai szerint a hőmérő higanyszáló bőven 45 fok fölé lőtt a korábban Magyarországon is előforduló szélsőségesen magas hőmérséklettel járó hőkupola jelensége (stabil, nagy kiterjedésű anticiklon, amely alacsony légmozgással jár, és gyakorlatilag csapdába ejti a meleget) miatt.

A közép-mexikói régió nem csak a nagy meleggel küzd, de a korábban még rendszeres esőzések hiányával is. Az elmúlt hónapok nem csak Magyarországon, de Mexikóban is a valaha mért legmelegebb hónapok közé tartoztak, így aztán azon sem szabad csodálkozni, hogy a híradások szerint egy hónap múlva elfogyhat az ivóvíz Mexikóvárosban, a közel 10 milliós (agglomerációval együtt 20 milliós) fővárosban. Mindezt úgy, hogy a korábbi, tavi szigetre épített azték főváros, Tenocstitlan romjaira építették, azaz, kezdetben a várost minden oldalról víz vette körül. Később a tó eliszaposodott, elmocsarasodott, majd még azt is feltöltötték. (Hasonló történt a korábbi magyar koronázó várossal, Székesfehérvárral is.)

Mexikóban minden évben nagyjából 47 770 hektár (ez kicsivel kevesebb, mint Budapest összterülete) erdőt illetve dzsungelt vágnak ki, hogy a megtisztított földet bevonják a mezőgazdasági művelésbe, elsősorban avokádó, cukornád, pálmaolaj és szójabab termesztése, illetve szarvasmarhák legeltetése céljából. 2001 és 2019 között majdnem egy teljes magyarországnyi (88 918 négyzetkilométer) kiterjedésű erdőt irtottak ki az országban. De Mexikó még így is jól erdősült országnak számít: területének nagyjából 70 százalékán van erdő vagy dzsungel (esőerdő). Bár azt nem lehet kijelenteni, hogy a jelenlegi forróság és aszály illetve a fakivágások között közvetlen összefüggés van, az ezzel foglalkozó tudósok évek óta figyelmeztetnek arra, hogy az erdőségek megszüntetésével felborulhat a hidrológiai ciklus, azaz, egyszerűen nem fog esni az eső a korábban esős területek felett. Magyar kutatók is megerősítették nem sokkal ezelőtt, hogy az intenzív földművelés miatt csökkenhet a felszín közeli légrétegek páratartalma, így az esetleges zivatarok kialakulásának egyik feltétele hiányozhat. Ha az nem is jelenthető ki egyértelműen, hogy a fakivágás és az intenzív földművelés az okozója az aszálynak, az ellenben biztosan állítható a tudományos konszenzus alapján, miszerint az ilyen magas hőmérsékleti értékek, illetve a tartósan eső nélküli időszakok kialakulásának gyakorisága az ember okozta globális fölmelegedés miatt egyre valószínűbb.

Maximiliano Herrera korábban arról is beszámolt, hogy nem csak Mexikóban, de Indiában és Pakisztánban is rekordhőség tombol. Posztja szerint különböző indiai mérőállomásokon 47,2 (Varanasi), 48,1 (Rohtak), 48,2 (Rewa), 48,5 (Narnaul és Pilani), 49,3 (Jhansi), sőt, Churu állomáson egészen 50,5 Celcius-fokot mértek.

---

Miért kéri a szerző, hogy támogasd?

A szerző egy felmondott tanár, aki sakkoktatásból, versenyszervezésből és adományokból él. Majdnem minden hónapja negatív gazdasági növekedéssel zárul. Nem mindegyik, de majdnem mindegyik, így meg előbb-utóbb elfogy a pénze.

Mekkora támogast kér a szerző?

Szinte semekkorát. Havi 450 forintot vagy 1 eurót. Ez kb. két serclivég, ennél többet költesz kávéra egyetlen nap a Starbucksban vagy kakaóra a Cserpes tejivóban.

Ez nem jelenti azt, hogy aki tudná támogatni a szerzőt mondjuk havi 5 euróval vagy havi 10 euróval, ne tehetné ezt meg. A szerző saját patreon-felületén 1,5 euróra állította be a legkisebb összegű támogatást, mert ennél alacsonyabbat a Patreon nem enged. 5 euró a magasszintű támogatás és 10 euró a csak-ha-milliomos-vagy-szintű támogatás.

Hogyan tudod támogatni a szerzőt?

Legegyszerűbb támogatási forma, ha feliratkozol erre az oldalra illetve a facebook-oldalra, majd rendszeresen megosztod a neked tetsző cikkeket, amiket a szerző ír, így olyanokhoz is eljuthatnak ezek a cikkek, akik eddig még nem hallottak a szerzőről és nem iratkoztak fel az oldalára. Hátha közöttük lesznek a következő támogatók!

A második legegyszerűbb támogatási forma, ha ennél direktebben meghívsz ismerősöket az oldalakra, tehát aktívan mások figyelmébe ajánlod a szerzőt.

A pénzbeli támogatásnak három formája van: Patreon-on lehet támogatni a szerzőt, illetve közvetlenül Magyarországról forintban MagnetBankos számlára, külföldről euróban Revolutos számlára. (Ezek bankszámlaszámait kérd el a facebookon üzenetben!)

Lesz fizetős tartalom?

Nem, minden ingyen van továbbra is. Nincs előfizetés és nincs fizetős tartalom (így igazából az államnak sem szabadna áfát szednie be a Patreonos támogatói felkínálások után, hisz minden önkéntes adománynak számít, de a Patreon ezt nem tudja sajnos). A támogatók annyi előnyt élveznek, hogy bizonyos cikkeket megkapnak még megjelenés előtt, illetve velük szemben a szerző nagyfokú hálát érez.