William F. Ruddiman felvetése
Eredeti megjelenés időpontja: 2024. május 9., helye: Substack.
Miközben a hosszabb posztokon dolgozom, aközben is vannak rövidebb megjelenések, cikkek, hírek, stb., és ebbe a sorba illik bele a korai antropocén hipotézisének kifejtése. Miután április is folytatta az elmúlt 10 hónaphoz hasonlóan azt a trendet, hogy a valaha mért legmelegebb adott hónap, illetve, az óceánok tengerfelszínének hőmérséklete nem is tudom mióta, minden egyes nap rekordot dönt, azaz, olyan mértékű felforrásban vagyunk, mint ami még 20 éve is elképzelhetetlennek tűnt, vagyis, 2080 környékére tűnt elképzelhetőnek, és ezeket az adatokat megírták a különböző újságok is, jöttek a kedves-idióta kommentelők, hogy: 1) mindig is változott a klíma, na és akkor mi van, 2) egy felmelegedési periódusban vagyunk, természetes, hogy változik a klíma és melegedik. Erre szeretnék reagálni.
Egyfelől az, hogy mindig is változott a klíma, egy igaz állítás, másfelől meg kérdezném, hogy ez mit bizonyít. Mit bizonyít? Azt, hogy nem kell pánikolni, mert teljesen természetes, hogy felforr az egész Föld, egész régiók lesznek lakhatatlanná, olyan mértékű népvándorlás lesz, amihez képest a 2015-ös még csak bemelegítésnek sem felfogható, ami magával hoz majd természetesen szociális és kulturális változásokat is, az államhatalom valószínű fasizálódását, esetleg még háborúkat is? Merthogy amikor az emberi civilizációk történelmében változott a klíma, ezek megtörténtek. Összeomlott a római birodalom, amikor véget ért a római kori melegoptimum. A középkori meleg periódus Európa nyugati és északi felének népei számára pozitív változással járt, ám Ázsiában kiszárította a mongol-fennsíkot, ami megindította a mongolok támadásait a Kínai Birodalom, az indiai birodalmak és az európai királyságok ellen. Amikor az a periódus véget ért, nem csak a vikingek grönlandi telepeinek lett kaput, hanem rá nem sokkal beköszöntött a pestisjárványok kora is Európában. Minden klímaváltozás civilizációk sorsát pecsételi meg. Észak-Amerikában egy klímaváltozás vetett véget az ananászi kultúrának, és egy klímaváltozás gyengítette meg a maja birodalmat is; mire *de Alvarado megjelent a fegyvereseivel, addigra már egy legyengült birodalmat talált maga előtt. Tehát az, hogy a klíma mindig is változott, történelmi tény, ám nem érv semmire. Ráadásul, egy, az Antropocene Review-ben megjelent tanulmány szerint a természetes klímaváltozás sebességéhez képest 170-szeres a sebessége a most megfigyelt változásoknak (egy évszázad alatt 1,7 fok a korábbi, évszázadonkénti 0,01 fok helyett). Ez semmiképpen sem adhat okot az önbizalomra. Egyszerűen nincs a valóság leírására jobb mondat, mint amit a tanulmány egyik szerzője nyilatkozott: “Az emberi tevékenységből fakadó klímaváltozás sebessége alapján inkább egy meteor-becsapódásra emlékeztet.”
Ezt az érvet tehát, hogy azért nem kell törődni a klímaváltozással, mert korábban is változott a klíma, talán legjobb, ha elfelejtük, mint tudatlanságból, tájékozatlanságból és talán tagadásból (a három ‘T’) is fakadó, könnyedén lesöpörhető nem-érvet, mert ha változott is a klíma, nem ilyen gyorsan, és ha változott is, annak mindig következményei voltak.
Na de itt a figyelmes olvasó önellentmondáson kaphat. Hiszen azt írtam az imént, hogy egy számítás szerint a klímaváltozás általános sebessége 0,01 fok évszázadonként, míg az általam korábban említett klímaesemények birodalmak összeomlásával jártak. Ez az önellentmondás csak látszólagos, és két feloldása van.
Egyfelől, a tapasztalt felmelegedés az egész Földre érvényes, Arktisztól Antarktiszig. (Itt egy kis kitérőt teszek: köztudomású, hogy az Arktisz azaz az Északi-sark azt jelenti ógörögül [arctos ~ medve], hogy ahol vannak medvék, az Antarktisz meg azt, ahol ahol nincsenek medvék. Ez valóban igaz, de nem amiatt, mert az Északi-sarkon vannak jegesmedvék, a délin meg nincsenek, ez mindössze véletlen egybeesés: az Északi-sarkról látható a Nagy Medve csillagkép, a déliről meg nem. Mi a Nagy Medve [Ursa Maior] csillagképet Nagy Göncöl-néven azaz Göncölszekér néven ismerjük.) Azaz, azok a mérések, melyek mondjuk +1,6-os felemlegedést mondanak, egyfelől Celsius fokban jelentik azt, és a preindusztriális idők referenciaértékéhez viszonyítva, az egész Föld bolygóra viszonyítva; míg egy-egy nagyobb felmelegedés illetve aszály, illetve lehűlés, vagy nedvesebb, csapadékosabb időszak, az lehet lokális is. A másik, hogy az általam említett események (római kori optimum vége, középkori meleg időszak vége) nem csak, hogy nem az egész Földre voltak érvényesek, hanem csak Európára illetve kisebb részben az Atlanti-óceán térségére, a Földközi-tenger térségére és Ázsiára, de belesimulnak egy több ezer éven keresztül tartó felmelegedési periódusba, míg az elmúlt évszázadban tapasztalt felmelegedés az mindössze egy évszázadnyi időperiódust jelent.
A másik érv, amit a megfigyelt felmelegeéssel szemben hoznak, hogy természetes felmelegedési periódusban vagyunk, definíció szerint még mindig egy glaciálisban azaz jégkorszakban, hiszen a sarkokon (vagyis, leginkább a Déli-sarkon) van folyamatos jégtakaró. Az pedig köztudomású, hogy glaciálisok és interglaciálisok folyamatosan váltogatják egymást. Ez az érv szintén igaz, de szintén nem úgy, ahogy azt felteszik. Ez az érv elsősorban az emberi széndioxid-kibocsátás (ez alatt nem csak a széndioxidot értem most, hanem az összes üvegházhatású gázt) globális klímára tett hatását vonja kétségbe, azaz azt, hogy teljesen felesleges visszafogni a kibocsátást, mivel azzal semmit sem teszünk az amúgy is felmelegedő klíma ellenében, csak saját magunk életszínvonalát rontjuk mesterségesen és hiábavalóan.
Ennek ugyan ellentmond a józan ész és minden tudományos megfigyelés is, ám ez az érv meglehetősen erős(nek tűnik). Ennek oka, hogy sokan egyszerűen képzetlenek természettudományosan. Az már több évszázada egyértelmű a tudósok között, hogy az üvegházhatású gázok üvegházhatást okoznak, és az is egyértelmű, hogy ha nem lenne a légkörben szén-dioxid, akkor a Föld, hiába van a Goldilocks-zónán belül, nagyjából fagyos jégbolygó lenne, mint egyébként már volt kétszer a földtörténet során. Az is egyértelmű a tudósok számára, hogy a légköri széndioxid jelenléte és a légköri hőmérséklet (azaz a klíma) korrelál. Ez az alább csatolt kép ugyan csak 800 ezer évre megy vissza, és van még egy hibája, amit mindjárt mondok, de higgye el a kedves olvasó becsületszóra, hogy a jelenlegi tudásunk szerint ugyanez igaz volt az elmúlt több millió, sőt, több százmillió évre vonatkoztatva is.
A hiba a képen az, hogy a könnyebb leolvashatóság érdekében a baloldali kék színű görbét (bár ez nem igazán görbe, inkább ilyen összevissza menő vonal) és a jobboldali vörös színű görbét nem helyezték egymásra, pedig egymásra illeszthetőek. Az alábbi kép jól mutatja a szinte teljes korrelációt:
Felhívnám a figyelmet arra, hogy a felső ábrán a kék színű, az alsó ábrán pedig a piros színű, a légköri széndioxid-koncentrációt jelző görbe kilő az űrbe. Nem véletlen, hogy a klímakutatás egyik pápája, az idén már 83 éves James Hansen szerint elkerülhetetlen, hogy előbb-utóbb elmenjünk egészen a 3 fokos felmelegedésig, szerinte az már a rendszerbe van táplálva.
Na de mennyire természetes az elmúlt mondjuk 10-12 ezer év klímaváltozása?
A következők az adott klíma elsődleges befolyásolói:
1) a napból felénk áradó energia — amely évszázmilliós skálával mérve folyamatosan emelkedik, azaz, tízezer éves viszonylatban teljesen stabilnak mondható, tehát ez 10-12 ezer éves periódusban értelmezhetetlen.
2) a kontinensek mozgása: tudjuk, hogy a kontinensvándorlás során egyes kontinensek szétdarabolódhatnak (lásd pl. Szent András-törésvonal jelenleg, vagy pl. az Arab-félsziget a geológiai közelmúltban), egyesek pedig összecsúszhatnak (mint amikor az indiai kontinens találkozott az eurázsiaival, begyűrődött alá és szubkontinenssé válva felgyűrte a Himaláját), és ezek hegységképződéssel vagy tengerképződéssel járhatnak. Nos, ezek is több tízmillió éves időskálán értelmezhetőek csupán. Ez a két tényező tehát az elmúlt 10-12 ezer évben egyszerűen nem játszik.
3) A Milanković-ciklusok. Ezek olyan ciklusok, amelyek a bolygó Naphoz viszonyított rendszeres oda-visszatérő (ciklikus) mozgásait írják le. Ez a három ciklus a földpálya excentritása, azaz, a Nap körüli keringás ellipszisének pályaíve, amely 400 ezer évenként jár be egy teljes ciklust; a tengelyferdeség, ami 22,1 és 24,5 fok között váltakozik, jelenleg, mint tanultuk, 23,5 fokos, s ez 41 000 évenként jár be egy teljes ciklust; és a precesszió, azaz a földtengely elmozdulása, ami 24 ezer évenként jár be egy teljes ciklust. Ezek közül az elmúlt 10-12 ezer évre viszonyítva csak a precesszió lehetne értelmezhető, a többi nem (s az elmúlt 150 évre viszonyítva egyik sem).
4) A légköri üvegházhatású gázok koncentrációja. Azaz, gyakorlatilag csak ezzel érdemes foglalkozni. Ezt viszont nem csak a fosszilisek elégetése növelheti, hanem vannak olyan természetes folyamatok is, amelyek csökkenthetik vagy növelhetik ennek a mértékét.
A legfőbb ilyen természetes jelenség egy vulkánkitörés lehet. Egy szupervulkán elképesztő mennyiségű üvegházhatású gázt tud a levegőbe juttatni. Ám az esetek túlnyomó többségében, legalábbis, amióta az emberi civilizáció létezik, normális vulkánkitörések voltak, ilyen szupervulkán nem tört ki, a Krakatau volt hozzá a legközelebb; viszont ezek a kisebb vulkánkitörések alapvetően csökkenteni szokták a hőmérsékletet (több évre, évtizedre is akár), mivel hatalmas mennyiségű vulkáni hamu, pernye, por illetve egyéb anyag kerül az atmoszférába, amelyek csökkentik a Napból bejutó sugárzás mértékét, így lehűlést, akár kis jégkorszakot is idézhetnek. A légkörbe juttatott széndioxid meg nagyjából 0,02 ppm-mel növeli a légköri széndioxid-kocentráció mértékét, azaz, gyakorlatilag negligálható mértékű emelkedésről van szó: más szavakkal, az emberi civilizáció természetpusztító tevékenysége nem egy normál vulkán, hanem egy szupervulkán erejével hat — minden évben. Tuképp a vulkáni hamu, por és pernye napsugárzás-csökkentő erejének a felismerése vezetett odáig, hogy Carl Sagan megalkotta a ‘nukleáris tél’ fogalmát, felhívva a figyelmet arra, hogy egy globális nukleáris háború az egész emberiség kihalását eredményezheti. Jó eséllyel ez történt (vagy részben ez történt) a dinoszauruszok kihalása idején is. (Mind a nukleáris háborúról, mind a dinoszauruszok kihalásáról írtam korábban. Előbbi még nem került fel a Szöveggyűjteménybe, a facebookon elolvasható , utóbbi pedig már felkerült, link alább látható.)
Minden komolyabb klímaváltozásnak tehát van oka. Ha valaminek nincs oka, akkor nem történik semmi, tehát a mozdulatlanság oka a mozdító erő hiánya (vagy két, egyforma erejű, de ellentétes irányú folyamat együttes jelenléte, ilyen a természetben nem nagyon van). Elképzelhető, hogy az okokat nem pontosan értjük, és pontosan ez van William F. Ruddiman hipotézisével kapcsolatban is. Ruddiman nem értett meg pár klimatikus változást, nem látta az okait azoknak, így felállított egy hipotézist azt megmagyarázandó.
Ruddiman azt vetette fel, hogy kellett valami okának lennie annak, hogy megindult a neolitikus forradalom, hogy a legutóbbi jégkorszak visszahúzódásával pont annyira lett jó a klíma, hogy az ember elterjedhet, még pontosabban: az első emberi civilizációk kialakulhatnak, a földművelés meghonosodhat. (Ugye ez lenne a neolitikus forradalom.) Ruddiman hipotézise, amelyről előre bocsátom, hogy nekem rendkívül szimpatikus, másfelől, felvetését a tudományos közösség nem fogadta el, nagyjából annyi, hogy az ember saját maga tette saját maga számára barátságosabbá a klímát. Nem pusztán arról van szó, hogy saját magának kunyhókat épített, és javított életkörülményein, hanem arról, hogy az erdőkben egy-egy vihar után létrejövő tisztáson irtást rendezett, azaz, nem engedte felnőni a fák újabb nemzedékét; esetleg saját maga is fákat döntött ki (fémszerszámok nélkül, pusztán kőszerszámokkal, esetleg vas meteorit-darabokkal ez meglehetősen hosszú folyamat lehetett, bár egy fa megöléséhez elég a kérgét lehántani vagy a fa gyökérrendszerét vízzel tartósan elárasztani), amelyekből szerszámokat, épületeket, csónakokat készített, és a ledöntött fák helyén magokat vetett. Hasonlóra az általam sokszor idézett Jared Diamond is mond példát: a pápua új-guineai törzsek vándorlásaik során saját maguk ültettek el gyümölcs-magokat, és évről-évre visszatérve megtisztították a sarjadó gyümölcsfa-csemeték mellett a teret, ápolták a bogyókat termő kisebb bokrokat, és így tovább; ez még nem növénytermésztés, de könnyű belátni, hogy annak az alapjai lehettek. A kidöntött fák pedig nem csak, hogy nem kötöttek meg újabb szén-dioxidot, hanem maguk is (amikorra a faanyagot végül elégették, mert előbb-utóbb mindenből tüzelő lesz) az atmoszférába eresztették az általuk korábban megkötött szén-mennyiséget.
Ruddiman hipotézise szerint az emberi faj ezzel pozitív visszacsatolásokat indított el, csökkentette a Föld albedoját, ezáltal növelte a napsugárzás-elnyelő képességét, és kialakította azt a klímát, amely aztán több ezer éven át meglehetősen stabil volt, és kedvezett az első valódi civilizációk és az írásbeliség megjelenésének. Ruddiman szerint a légköri széndioxid feldúsulása nagyjából 8000 éve kapott a korábbi lassú trendhez képest lendületet, míg a légköri metán feldúsulása nagyjából 5000 éve. Az erdőgazdálkodás vagyis inkább: az erdők megtisztítása nagyjából 8000 éve kezdődött, míg a rizstermesztés nagyjából 5000 éve, ezek olyan szépen korrelálnak, hogy koincidencia helyett inkább konzekvenciának kéne az adatok között lennie — állítja Ruddiman, és fogadom el a hipotézisét én. Ehhez kapcsolódóan újfent megjegyzem, hogy az ember által a légkörbe került szén-dioxid 40 százaléka fakivágásból és mezőgazdasági tevékenységből származik, a maradék csak a fosszilisek égetéséből.
Ruddiman ezen kívül azt is állítja, amit én is, hogy a középkorban mérhető széndioxid-visszaesés elsősorban a visszaerdősülés következménye, ami pedig a bubópestis és a fekete pestis miatti lélekszám-visszaesés egyenes következménye. A kis jégkorszakra valószínűleg rátett még egy lapáttal az európaiak betegségeinek Amerikákba való behurcolása: korábbi posztjaimban írtam, hogy nagyjából az amerikai lakosság 95 százaléka pusztult ekkor el, részben az európai fegyverektől, részben amiatt, mert rabszolgasorba voltak vetve és halálra voltak dolgoztatva, de leginkább az európaiak betegségeitől (erről a már sokszor idézett Jared Diamond Háborúk, járványok, technikák című könyvét).
Összességében nézve, a lényeg az, hogy amit mi természetes változásoknak hiszünk, azok a korai antropocén-hipotézis szerint ugyanúgy nem természetes, hanem ember által kiváltott változások, mivel a természetes változások (az igen ritka hatalmas vulkánkitörések vagy a szintén igen ritka meteor-becsapódásokat illetve még egy-két, szintén lassan felépülő, ám hirtelen kitörő-kirobbanó jelenséget kivéve) évmilliós, de legjobb esetben is több tízezer éves skálán képzelhetőek csak el. Nehéz lenne elképzelni, hogy az emberiség megtelepedik a földgolyó minden sarkán (jó, tudom, egy gömbnek azaz geoidnak nincsenek sarkai), átalakítja a környezetét úgy, hogy kivág 5 trillió fát, folyókat szabályoz, hegyeket bont le, századára csökkenti a vadállományt, sivatagokká és félsivatagokká alakítja át a korábbi termékeny területeket — és mindezeknek ne lenne bolygóformáló ereje? Ne lenne az embernek bolygóformáló ereje?
Miért kéri a szerző, hogy támogasd?
A szerző egy felmondott tanár, aki sakkoktatásból, versenyszervezésből és adományokból él. Majdnem minden hónapja negatív gazdasági növekedéssel zárul. Nem mindegyik, de majdnem mindegyik, így meg előbb-utóbb elfogy a pénze.
Mekkora támogast kér a szerző?
Szinte semekkorát. Havi 450 forintot vagy 1 eurót. Ez kb. két serclivég, ennél többet költesz kávéra egyetlen nap a Starbucksban vagy kakaóra a Cserpes tejivóban.
Ez nem jelenti azt, hogy aki tudná támogatni a szerzőt mondjuk havi 5 euróval vagy havi 10 euróval, ne tehetné ezt meg. A szerző saját patreon-felületén 1,5 euróra állította be a legkisebb összegű támogatást, mert ennél alacsonyabbat a Patreon nem enged. 5 euró a magasszintű támogatás és 10 euró a csak-ha-milliomos-vagy-szintű támogatás.
Hogyan tudod támogatni a szerzőt?
Legegyszerűbb támogatási forma, ha feliratkozol erre az oldalra illetve a facebook-oldalra, majd rendszeresen megosztod a neked tetsző cikkeket, amiket a szerző ír, így olyanokhoz is eljuthatnak ezek a cikkek, akik eddig még nem hallottak a szerzőről és nem iratkoztak fel az oldalára. Hátha közöttük lesznek a következő támogatók!
A második legegyszerűbb támogatási forma, ha ennél direktebben meghívsz ismerősöket az oldalakra, tehát aktívan mások figyelmébe ajánlod a szerzőt.
A pénzbeli támogatásnak három formája van: Patreon-on lehet támogatni a szerzőt, illetve közvetlenül Magyarországról forintban MagnetBankos számlára, külföldről euróban Revolutos számlára. (Ezek bankszámlaszámait kérd el a facebookon üzenetben!)
Lesz fizetős tartalom?
Nem, minden ingyen van továbbra is. Nincs előfizetés és nincs fizetős tartalom (így igazából az államnak sem szabadna áfát szednie be a Patreonos támogatói felkínálások után, hisz minden önkéntes adománynak számít, de a Patreon ezt nem tudja sajnos). A támogatók annyi előnyt élveznek, hogy bizonyos cikkeket megkapnak még megjelenés előtt, illetve velük szemben a szerző nagyfokú hálát érez.
0
0
Leave a Reply