Eredeti megjelenés időpontja: 2023. december 1., helye: facebook

Másodközlés: 2024. február 2., Substack

„Ma Rungholt felett a tengerbe nézve, / ott a város, alábukott hatszáz éve. / Vad és dühöd hullámok verik, rombolt / lápvidékek, hol tenger tombolt. / A gőzös motorja remegett, nyögött, / vizek hangja, gúnyosan a hát mögött: / Dac, tengerár.” (Detlev von Liliencron: Dac, tengerár. Pintér Tibor fordítása.)

(Ez a poszt szinte teljes egészében Marcus Rosenlund Az időjárás és a történelem című könyvének A nagy vihardagály című fejezete alapján készült. Kiadta a Cser Kiadó, Budapesten, 2021-ben, és az első könyvpéldányomat egy vihardagály eláztatta, vagy egy kiöntött tea, vagy valami, lényeg, hogy elázódott, ezért kétszer vettem meg.)

A vihardagály által elsüllyesztett fríz város legendájának valós alapjait sokáig kétségbe vonta a történelemtudomány. Méghogy szélcsend idején harangoznának az egészében vízbe süllyedt gazdag, ám bűnös város templomtornyai, hogy figyelmeztessék a még élőket a közelgő viharra! Nevetséges babona. Ám, mint azt Trója felfedezésével Heinrich Schliemann is megmutatta, az ilyen legendáknak sokszor van valamilyen valós alapjuk.

1362 január közepén vagyunk, Slesvik (magyarul a német neve, Schleswig a közismert) dán grófság területén. A fríz tengerparton, Jylland (németül: Jütland, frízül: Jutlân) félszigetén, az Északi-tenger irányába kinyúló földnyelven, számos kisebb öböl és csatorna által szabdalva terül el Rungholt gazdag kereskedőváros, legalább 3 ezer ember állandó lakóhelye. Minthogy a városka tengeri és szárazföldi kereskedelmi csomópont, az átutazó kereskedőhajók legénységével és a szárazföldi kereskedőkkel együtt egyszerre akár 25 ezren is lehetnek, akik aznap a városban szállnak meg. A Hanza-szövetség horgonyt vetett hajói a Baltikumba, a Rajna-vidékre, Flandriába, sőt, még a Földközi-tenger városaiba is indulnak innen. A parti sétányon pezseg az élet, utcazenészek, mutatványosok, árusok, szatócsok, kofák szórakoztatják a járókelőket illetve árulják portékáikat. A város állítólag olyan gazdag, mint maga Róma. Talán túl jól is mennek a dolgok. Egyesek szerint a polgárokat elragadta a bűn, gőgösek, kevélyek, harácsolók, paráználkodók, Isten rosszallására figyelmeztetnek, ennek a bizonyítéka volt az egy évtizeddel korábbi pestis is. Vihar közeledik.

A közelgő viharnak még nincs neve. Később úgy nevezik majd el, hogy „De Grote Mandrenke”, azaz, a nagy emberfulladás. Az utóbbi évszázadban egyre erősödtek az északi-tengeri viharok, aminek az a magyarázata, hogy véget ért a középkori meleg időszak (ami kb. 800-tól kb. 1200-ig az Atlanti-óceán két partján a korábban megszokottnál és főleg, a későbbi kis jégkorszakhoz képest télen enyhébb nyáron pedig csapadékosabb klímát jelentett), és az egyre inkább lehűlő Északi-sarkvidék illetve az egyre jobban terjeszkedő arktiszi jég egyre nagyobb hőmérséklet-különbségeket és így egyre erősebb viharokat is jelentett. A Rungholt végzetét jelentő vihar 1362. január 15-én orkánerejűvé válik, végigsöpör Írországon és Dél-Anglián, hatalmas pusztítást végbe víve a szárazföldön. De az semmi ahhoz képest, hogy amikor aznap este lecsap a fríz tengerpartra, a maga előtt tolt hatalmas, sötét, jéghideg, akár 5,5 méterre emelkedő víztömeg szinte elmossa a lápra épült várost teljes egészében; már csak amiatt is, mert a pestisben korábban rengetegen meghaltak, és nem voltak, akik karban tartották volna a védműveket. A vihar szinte semmit sem hagyott meg maga után: magával húzta vissza a tengerbe a gazdag város épületeit, élőlényeit, törmelékké aprítva a kikötőben horgonyzó hajókat, azok rakományát. A vihardagály kettéhasította a kinyúló földnyelvet, létrehozva a Strand nevű szigetet is, ám elmosva minden mást. Egy későbbi másik vihar ezt a szigetet is elmosta, Nordstrand félszigetre illetve Pellworm, Südfall és Nordstrandischmoor szigetre szabdalva azt szét. Valahol a vízben fekszik az egykori Rungolt város maradványa.

A hatalmas pusztításnak civilizáció-formáló ereje lett: az északi-tengeri kereskedelem központja áttevődött a jóval védettebb, mindössze a XIII. század végén alapított Amszterdam kikötőjébe, Hollandiába, amely a vihardagály idején mindössze cölöpökre épített kis halászfalucska lehetett. A vihardagály előtt Amszerdamnak még kapcsolata se volt a tengerrel, ám a hatalmas áradás ott is kimosta a lápos területet, öblöt nyitva a városnak a tengerre. A dán-félszigeten a pusztulás jelentős: nem csak Rungholt tűnik el a vízben, hanem még vagy másik 60 település is, a vihar pedig újrarajzolta az Északi-tenger partvonalát a Jylland félszigeten.

---

Miért kéri a szerző, hogy támogasd?

A szerző egy felmondott tanár, aki sakkoktatásból, versenyszervezésből és adományokból él. Majdnem minden hónapja negatív gazdasági növekedéssel zárul. Nem mindegyik, de majdnem mindegyik, így meg előbb-utóbb elfogy a pénze.

Mekkora támogast kér a szerző?

Szinte semekkorát. Havi 450 forintot vagy 1 eurót. Ez kb. két serclivég, ennél többet költesz kávéra egyetlen nap a Starbucksban vagy kakaóra a Cserpes tejivóban.

Ez nem jelenti azt, hogy aki tudná támogatni a szerzőt mondjuk havi 5 euróval vagy havi 10 euróval, ne tehetné ezt meg. A szerző saját patreon-felületén 1,5 euróra állította be a legkisebb összegű támogatást, mert ennél alacsonyabbat a Patreon nem enged. 5 euró a magasszintű támogatás és 10 euró a csak-ha-milliomos-vagy-szintű támogatás.

Hogyan tudod támogatni a szerzőt?

Legegyszerűbb támogatási forma, ha feliratkozol erre az oldalra illetve a facebook-oldalra, majd rendszeresen megosztod a neked tetsző cikkeket, amiket a szerző ír, így olyanokhoz is eljuthatnak ezek a cikkek, akik eddig még nem hallottak a szerzőről és nem iratkoztak fel az oldalára. Hátha közöttük lesznek a következő támogatók!

A második legegyszerűbb támogatási forma, ha ennél direktebben meghívsz ismerősöket az oldalakra, tehát aktívan mások figyelmébe ajánlod a szerzőt.

A pénzbeli támogatásnak három formája van: Patreon-on lehet támogatni a szerzőt, illetve közvetlenül Magyarországról forintban MagnetBankos számlára, külföldről euróban Revolutos számlára. (Ezek bankszámlaszámait kérd el a facebookon üzenetben!)

Lesz fizetős tartalom?

Nem, minden ingyen van továbbra is. Nincs előfizetés és nincs fizetős tartalom (így igazából az államnak sem szabadna áfát szednie be a Patreonos támogatói felkínálások után, hisz minden önkéntes adománynak számít, de a Patreon ezt nem tudja sajnos). A támogatók annyi előnyt élveznek, hogy bizonyos cikkeket megkapnak még megjelenés előtt, illetve velük szemben a szerző nagyfokú hálát érez.