Volt egyszer egy Amerika – IV. rész

Eredeti megjelenés időpontja: 2018. szeptember 7., voltegyszeregyamerika.blog.hu

Másodközlés: 2023. december 29., Substack.

Ugye mindenki ismeri ezt az ikonikus plakátot?

A plakát fantasztikus siker volt, több, mint 4 millió példányban nyomtatták ki az első világháború végéig. Ahhoz a figurához nyúlt Flagg vissza, melyet Thomas Nast, az amerikai karikatúra “atyja” (ő találta ki többek között Mikulás mai alakját, a vörös ruhás, fehér szakállas, pocakos embert, vagy a republikánus párt elefántját) népszerűsített. Nast és Flagg, előbbi a vékony, kecskeszakállas, piros-fehér-kék cilinderes, csíkos nadrágos rajzával, majd utóbbi az erre ráépülő rajzával, alakították ki “Uncle Sam” mai napig tartó imidzsét. (Flagg másik ihletője a Lord Kitchener Wants You című kép, melyet Alfred Leete rajzolt, ő a briteket akarta rávenni a háborús csatlakozásra.)

A “Sam bátyó” már csak azért is lehetett az USA megtestesítője, mert monogramja megfeleltethető az “Unites States“-nek is.  De nem ez volt az első Sam bátyó-féle rajz, főleg nem ez volt az első ábrázolása az USA-nak!

Az Uncle Sam-rajzok minden bizonnyal Brother Jonathan-ra mennek vissza, aki először New England, majd átmeneti ideig az egész USA jelképe volt. Brother Jonathan-ra már Washington hivatkozott, bár ő Jonathan Trumbullra gondolt, Connecticut kormányzójára.

A Brother Jonathan-ábrázolások az Uncle Sam-megjelenések után kikoptak a politikai karikatúrából, ám nagyjából 1850-ig egymással felcserélhetőek voltak, ugyanazt szimbolizálták, és hasonlított is egymásra a két karakter (nem véletlen, Uncle Sam-et Brother Jonathan-ról mintázták). Érdemes megjegyezni, hogy Uncle Sam figurájának valóban volt mintája: a legenda szerint Samuel Wilson, egy húsüzem vezetője a New York-beli Trójából (Troy), aki a termékeire mindig odatette az U.S. feliratot, és aki ellátta a hadsereget is az 1812-es Angol-Amerikai háborúban (ez volt az a háború, ahol az akkor még angol kolóniákból álló mai Kanada felgyújtotta a Fehér Házat, melyre Trump nem sokkal ezelőtt hivatkozott Justin Trudeau-vel való megbeszélésekor, bár nem biztos, hogy tényleg erre gondolt, lehet, hogy csak egy lepke repdesett a koponyájában, és bemondott valamit próba-szerencse alapon).

Ahogy Franciaországot Marianne, Angliát pedig John Bull jelképezi, úgy jelképezi az Egyesült Államokat Sam bátyó. De csak nagyjából 100 éve. Előtte az USA-nak több más, mai szemmel nézve meglepő ábrázolása volt. Például ez a hölgy:

Ekkoriban Lady Columbia volt az USA megfelelője, nem Uncle Sam. Persze Uncle Sam is létezett már, de az országot Lady Columbia, a kormányzatot pedig Sam bátyó testesítette meg inkább. Pont, hogy az Uncle Sam wants you plakát volt az, amelyik népszerűségében felülmúlta Lady Columbiá-t, és emiatt és ekkor kezdte kiszorítani hölgy elődjét, és lett a köztudatban így ő Amerika szimbolikus megfelelője. Emiatt és ekkor, tehát az első világháború végétől, Lady Columbia elkezdett átalakulni Lady Liberty-vé, vagyis inkább összeolvadni vele: a Szabadság szobrot 1886-ban adták át, és pont nagyjából egy emberöltő múltán kezdett alakja a populáris kultúrába is bekerülni. Ebben az időben tehát, úgy nagyjából 1886-1918 között, Lady Columbia és Lady Liberty ugyanaz volt! Mint ezen a képen:

Vagy mint ezen:

Ahogy Uncle Sam és Lady Liberty népszerűsége emelkedett, úgy csökkent Lady Columbiá-é (eddigre Brother Jonathan teljesen eltűnt). Manapság a Columbia filmstudióból lehet elsősorban ismerős a neve, vagy akár abból is, hogy Amerika fővárosának a neve nem csak az, hogy Washington D.C., hanem eredetileg az, hogy “District of Columbia”.

Lady Liberty-t többnyire zöldbe öltöztetik a rajzokon, elvégre, a bronz szobor színe is zöldes. Kezdetben persze Lady Liberty sem így nézett ki (csak a Szabadság-szobor felépítése óta). Hanem így:

Ma már persze a tüskés koronájú, kezében fáklyát tartó, zöld köntösű kép az általánosan elterjedt. Különböző karneváli felvonulásokon is gyakran öltöznek ilyen ruhába nők, mint történt egy éve, Londonban:

De a beöltözés nem mai napi sajátosság. Megtörtént 100 éve is. De akkor még Lady Columbia volt az, akinek a dresszét jelképesen magára öltötte egy nő:

Az első világháború idején még inkább Lady Columbia nevében hívták a frontra az amerikai katonákat:

És nem csak ekkor; már 1861-ben is:

De ha picit visszább megyünk az időben, egészen meglepő ábrázolását fogjuk Lady Columbiának találni. Mármint, ha a Függetlenségi Háború idejéig megyünk vissza (1775-1783):

Felismerik ebben Amerikát? Az az tollkalapos, amerikai bennszülött hölgy az. Ez volt az Amerika (akkor még nem Egyesült Államok) egyik legelső ábrázolása. Nem mindenki tudott persze ilyen jól rajzolni. A kolóniákat egy csörgőkígyó jelképezte.

Ez a csörgőkígyós kép is elődös. Benjamin Franklin 1754-ben nyolc kolóniához szólt: “Join, or die!”

Ezekkel a lépésekkel jutottunk tehát el oda, hogy ma az USA perszonifikációi Uncle Sam és Lady Liberty. Összefonódásuk több karikatúra tárgya azóta is.

Nekem mondjuk már jobban tetszik akkor Tatsuya Ishida rajza:

Ha már Tatsuya Ishida, hadd búcsúzzam egyik kedvenc képregénycsík-rajzolóm pár képével, melyek az Uncle Sam-Lady Liberty páros életét mutatják be: